A vívás célja
A versenyvívás racionális testmozgás, erősíti és hajlékonnyá teszi a test összes izmait, gyorsaságra nevel felfogásban és kivitelezésben, fejleszti az akaraterőt és bátorságot, acélozza az idegeket és a győzniakarást.
Ha két vívó összeméri erejét, mindkettőnek az a célja, hogy az ellenfél érvényes testfelületén szúrással, a kardvívásnál szúrással, vagy vágással találatot érjen el. Ugyanakkor arra is törekszik, hogy az ellenfél ne érjen el találatot. Ez a vívás elsőszámú célja: adni, de nem kapni! Ezt az elvet a vívásnál keresztülvinni majdnem lehetetlen. Ha mindkét vívó találatot kapott, a fennálló szabályok alapján 1, vagy 5 tagú ítélkező bizottság, zsűri dönti el az érvényes találatot.
A zsűri
. A zsűri érdek nélküli, semleges tagokból áll, és kötelessége, hogy a mérkőző feleknek egyenlő feltételeket biztosítson.
A zsűri elfogadott egyezmények alapján hozza meg döntését. Ezek az egyezmények abból az alapvető elgondolásból fakadnak, hogy minden szabályos és folyamatos támadást védeni tartozik a megtámadott. A támadó előjogot élvez. A megtámadottnak joga van védeni vagy közbetámadni. A közbetámadónak ütemkülönbséggel kell a támadó találatát megelőznie. Legsikeresebb a közbetámadás akkor, ha a támadó felet akciójával tökéletesen kizárja. Ilyen és ehhez hasonló egyezmények teszik a vívósportot nehezen érthetővé a laikusok előtt. Ezek még az elfogulatlan zsűri ítélkezését is megnehezítik. Ezért a szúrófegyvereknél az egyszemélyi zsűri találatjelző gépet vesz igénybe, ami a találatok helyét és kétségbevonhatatlan tényét rögzíti.
A rendezés
Vívóversenyeket kétféle rendszerben lehet rendezni: körvívásos vagy kieséses rendszerben. Az előzőben csoportokat alakítanak ki, és azon belül mindenki vív mindenkivel. Az elért győzelmek száma adja a helyezést. Egyenlő számú győzelem esetén előbb a kapott, ha az is egyenlő, akkor az adott találatok száma döntő. A csoport előre meghatározott számú helyezettjei továbbkerülnek, a többiek kiesnek. A továbbkerülésekből újabb csoportokat alakítanak, akiknek körvívása után ismét továbbkerülők és kiesők keletkeznek. Így megy ez egészen addig, míg az utolsó 8 vívó marad meg, akiknek körvívása alakítja ki a végső eredményt.
Az egyéni versenyek
Kieséses rendszerben a jelentkezőket párokba sorolják. A párok meghatározott számú mérkőzéseket vívnak egymással. A vesztesek kiesnek a további küzdelemből, a győzteseket ismét párokba sorolják. Így megy ez egészen addig, amíg az utolsó két pár marad hátra. Ezek győztesei döntik el a verseny első és második helyezését, míg a két vesztes a harmadik és negyedik helyezést.
A csapat versenyek
Az egyéni versenyekhez hasonlóan csapatversenyeket is rendeznek. Ezeket is vagy körvívásos, vagy kieséses rendszerben bonyolítják le. Egy-egy csapat 3 tagból állhat és az egyik csapat minden tagja mérkőzik a másik csapat minden tagjával. Háromtagú csapatoknál így 9 mérkőzést vívnak a csapatok. A csapattagok által elért találatok száma adja a csapatverseny eredményét. Kieséses rendszerben a csapatokat a kialakult rangsor alapján párokba sorolják,és megvívnak egymással. Így megy ez egészen addig, amíg az utolsó két csapat marad hátra. Ezek győztesei döntik el a verseny első és második helyezését, míg a két vesztes a harmadik és negyedik helyezést. |
| |